Bevezető

Köszöntöm a földeáki információs sztráda oldalán. Egy biztos, ha ön most itt van, az azt jelenti érdeklődik a település iránt. És miért ne érdeklődne, hiszen Földeák számtalan programmal várja évről évre a látogatókat. Ha átnézi az oldalt sok minden kiderül Földeákról. Milyen volt régen, és milyen most. Ha kedvet kap, akkor látogasson el hozzánk. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy pár éve működésbe lépett Földeák település hivatalos oldala. Egy biztos, ha hírekről van szó, akkor ezen az oldalon jó helyen keresgél. Köszönöm hogy ellátogatott hozzánk !

Fekvése és közlekedése

Makó és Hódmezővásárhely között fekszik. Közúton Makótól 12, míg Hódmezővásárhelytől 18 km-re található. Mindkét városból vezet út a településre, de a városok közötti út elkerüli. Megközelíthető a 130-as számú Makó-Hódmezővásárhely-Szolnok vasútvonalon is. Jelenleg napi hat pár vonat ingázik erre, a vasútállomás aránylag jó helyen van, közvetlenül a falu szélén. A járatokat vegyesen Bzmot vontatta szerelvények vagy 63-41-es "uzsgyik" teljesítik. Közvetlen vonat közlekedik Makóra, Szentesre és reggel 6:37-kor Szegedre is. A vasút mellett a buszközlekedése is említésre méltó, négy buszmegálló van a falu belterületén, a legnagyobb forgalmú a "Földeák községháza" elnevezésű. Makóra naponta 15, míg Hódmezővásárhelyre 14 buszjárat indul.

Hírmorzsák

Idén is földeáki az első újszülött Makón: Január harmadikán született Makó és a makói kistérség első újszülötte. Két csecsemőt köszöntöttek másnap a makói Dr. Diósszilágyi Kórházban. Az anyukák virágcsokrot, a kicsik plüssmacit, a családok pedig száz-százezer forintot kaptak. A cikk folytatása >>>

Egy igen érdekes oldalra bukkantam, amíg a neten keresgéltem. Halottak már a földeáki lóbabról? Egy földeáki lakos, Kurunczi János oldalát itt most megtekintheti, és többet tudhat meg községünk egyik érdekességéről.  Belépés az oldalra >>>

A Návay dosszié

Hazánkban nagyon sok nemzeti, történelmi értékű épület halad az enyészet útja felé. Ennek a ládarejteknek a kialakításával, erre is szeretném a figyelmet felhívni!

A gencsháti birtokrész eredetileg a földeáki Návay család uradalmának részét képezte, majd a család birtokmegosztás során - az uradalmat megszerző Návay (I.) György Csanád vármegyei alispán unokái közül - Návay (III.) János tulajdonába került.

A földbirtokos Csanád megye alispánjaként és országgyűlési követeként működött, később királyi tanácsosi címet kapott.

Návay (III.) János 1822-es halála után fiai - (I.) László, (II.) Mihály, (III.) Pál és (IV.) János örökölték birtokait, akik közül Návay (I.) László országgyűlési követként működött, Návay (II.) Mihály pedig Csanád vármegye másodalispánja és 1848-ban a helyi nemzetőrség meghszervezője volt - érdekesség azonban, hogy ennek ellenére őt magát csak tartalékos közlegényként tüntették fel a nemzetőrség névjegyzékében.

Návay(II.) Mihály felesége , Gspann Jozefin révén rokoni kapcsolatba került Damjanich János tábornok feleségével, mácsai és kisoroszi Csernovics Emíliával.

Mivel a két család között jó barátság alakult ki, Návay a szabadságharc bukása után Óföldeákra hozta Damjanich Jánosnét és Láhner Györgynét. Damjanich tábornok az aradi várbörtönben írt leveleiben - 1849 szeptemberének végén és októberének elején - többször említette az alispán nevét.

A vértanú tábornokok özvegyei fél évig laktak Návayéknál Óföldeákon, majd Návay (II.) Mihály makói házába költöztek.

A Návay család ezen ágához tartozott Návay (I.) Sándor 1848-49-es honvédtiszt is, aki Damjanich János tábornok parancsőr tisztjeként, majd gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok segédtisztjeként szolgált. Návay a szabadságharc bukásakor Komárom várába volt beosztva, így amnesztiát kapott, és visszatért földeáki birtokára. Návay (I.) Sándort a Bach korszakban azzal gyanúsították, hogy Kossuth visszatérését várva szabadcsapatokat szervez a Tiszavidéken.

Gencshát a XIX. század első felében vizenyős terület volt, a környék lecsapolása, csatornázása és a földek kiszárítása az 1850-es években történt. A későklasszicista és korai historizáló formaelemeket tartalmazó kastély felépítése az 1860-as évekre tehető. Az épületet minden bizonnyal Návay (IV.) János emeltette, ugyanis az ő ágának tulajdonát képezte a későbbiekben.

Návay (IV.) János 1866-ban bekövetkezett halála után fia Návay (I.) Géza örökölte az épületet és a gencsháti birtokot. A földbirtokos 1919-ben hunyt el, ekkor fiára (II.) Gézára szállt a kastély. Návay (II.) Géza 1925 táján kriptát emeltetett a parkban, apjának földi maradványait akkor ide helyezték át.

Ugyancsak Návay (II.) Géza építtette a kastély parkjában álló kúriát az 1910-es években. A családi hagyomány szerint (II.) Géza egészen apjának haláláig itt lakott.

A földbirtokos Csanád vármegye aljegyzőjeként működött, és visszaemlékezések szerint hosszú ideig agglegényként élt, csak az 1940-es évek elején nősült meg.

A II. világháború után államosították a Návay birtokot, 1947-48 táján a Gencsháti Állami Gazdaság kapta meg, jelenleg pusztulásra van ítélve.

A kúriának a sorsa valamivel biztatóbb, ugyanis a Cecília alapítvány felújíttatta. Jelenleg a nonprofit szervezet puritán szálláshelyeket alakított itt ki, hogy a megfáradt vándor tisztálkodási lehetőséggel - 700 Ft/éj áron megszállhasson. Ugyanez sátor esetén csak 400 Ft/éj.

A kastély koordinátái: N 46° 16,8740' E 20° 23,7480' 84 m [GCNVAY+kastely]

Forrás: http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2216

Szavazás

-Az oldal jelenleg feltöltés alatt van.-